A fém nyomástartó edényt széles körben használják a vegyiparban, a kőolajiparban, a gépekben, a kohászatban, a nukleáris energiában, a légi közlekedésben, az űrhajózásban és más részlegekben, a gyártási folyamat alapvető berendezéseinek magja, a nyomástartó edény általában hengerből, fejből, karimából, tömítőelemből, nyílásból áll. és átvette, csapágy és így tovább hat nagy alkatrész konténer ontológiája, a hegesztési feszültség intenzitás követelményei szerint, ABCD fokozatra osztható.
Hatály | Az edények fő nyomás alatti részei hegesztett kötéseinek osztályozása | |||
Fenékcsukló | Fekvő és sarokkötések | |||
A | B | C | D | |
Acélhegesztett egyrétegű tartályok, többrétegű burkolt konténerek, melegköpenyek és kovácsolt hegesztőtartályok -20 fok feletti tervezési hőmérséklettel. Tervezési hőmérséklet -20 fokos vagy annál kisebb konténereknél, meg kell felelniük a GB150-C előírásainak is | A hengerrész hosszanti kötései (kivéve a többrétegű csomagolótartály-laminátumok hosszkötéseit), a gömbfej és a henger körkörös illesztéseit, a különböző típusú domború fejek összes illesztését, valamint a beágyazott kötések cső és a héj tompa csatlakozása. | Gyűrűs csatlakozások héjrészekhez, kúpos fejrészekhez fúvókákkal összekapcsolt kötések, fúvókákkal összekapcsolt hosszú nyakkarimák kötései, kivéve az A, C és D osztályba sorolt kötéseket. | Lapos burkolat, csőlemez és henger nem tompacsukló kötés, karima és héj, csőcsatlakozás, belső fej és henger átlapolt kötés és többrétegű csomagolótartály laminált hosszkötés. | Fúvókák, aknák, karimák, megerősítő gyűrűk és egyéb, a köpenyhez kapcsolódó csatlakozások, kivéve az A és B osztályban meghatározottakat. |
Látható, hogy a tartály fő kompressziós részének hegesztett kötései négy kategóriába sorolhatók: A, B, C és D, a táblázat szerint.
a) A hengerrész hosszanti kötései (kivéve a többrétegű csomagolótartály laminált rétegének hosszkötéseit), a hengerhez kapcsolódó gömbfej kerületi illesztéseit, a különböző típusú konvexek összes osztott hegesztett kötéseit fejek, valamint a beágyazott cső és a héj közötti tompacsatlakozás kötései mind A osztályú hegesztett kötések.
b) A héjrész gyűrűs kötései, a kúpos fej kis végéhez kapcsolódó illesztések és a csőhöz kapcsolódó csatlakozások, valamint a hosszú nyakkarimához és a csőhöz kapcsolódó csatlakozások mind a B osztályú hegesztési kötésekhez tartoznak, kivéve az A, C és D osztályú hegesztési kötéseket.
c) A lapos burkolat, a csőlemez és a henger, a karima és a héj és a cső csatlakozásai, a belső fej és a henger átlapolt kötései, valamint a többrétegű csomagolótartályok laminátumainak hosszanti kötései mind C osztályú hegesztett kötések.
d) A köpenyhez kapcsolódó kötések, mint a fúvókák, aknák, karimák és erősítő gyűrűk, a D osztályú hegesztési kötések közé tartoznak, kivéve azokat, amelyeket az A és B osztályú hegesztési kötésekként már megjelöltek.
Az A és B típusú kötésekhez búvár ívhegesztés, elektróda ívhegesztés, argon ívhegesztés vagy ezek A kombinációja javasolt. A CO2 használható a fúvóka és a karima közötti tompahegesztéshez.
Megjegyzés: A GÁZHEGESZTÉS általában nem megengedett nyomásra vonatkozó KÖVETELMÉNYEK esetén. A KÉZI GTIG MERÜLT ÍVHEGESZTÉS AJÁNLOTT.
2.1 Ívindítás és ívzárás
Az ívben kell lennie, vagy az ívben horony, az ív nem hegesztő részein tilos, a hegesztési varrat az ívlap ívén legyen, az ívgödröt ki kell tölteni.
2.2 Az ívek elkerülése
Kerülje az ívek kialakulását a földelővezeték, a tápvezeték, a hegesztési tartó és a hegesztés között.
2.3 Ívgödör polírozása és javítóhegesztése
Az ívkaparásnál lévő ívgödröt le kell csiszolni, hogy egyenletesen átmenjen az alapanyag felületére. Ha az alapanyag vastagsága csiszolás után kisebb, mint a megadott érték, akkor hegeszteni kell.
2.4 A kompressziós alkatrész sarokvarrata
A gyökere garantáltan áthegeszthető, a lábfej sima átmenetű legyen.
2.5 Hegesztőhuzal energia
Az egyes áthaladások vonalenergiája nem lehet nagyobb, mint a minősített érték.
2.6 hegesztés
Az egyes hegesztési menetek csatlakozásait amennyire csak lehetséges, lépcsőzetesen kell elhelyezni.
2.7 tiszta gyökér
A kétoldalas hegesztéshez meg kell tisztítani a varrat gyökerét, hogy szabaddá váljon az elülső hátsó hegesztési fém. Az automatikus hegesztéshez, ha a teszt garantálja a behatolást, nem végezhet gyökértisztító kezelést.
2.8 Követelmények az ívkötésekre
Biztosítani kell a behatolást és a fúziót
2.9 A rétegközi hőmérséklet
A hegesztési folyamat során a rétegek közötti hőmérséklet nem haladhatja meg a megadott tartományt. Ha a hegesztést előmelegítjük, a rétegközi hőmérsékletet nem kell alacsonyabbra tartani, mint az előmelegítési hőmérséklet.
2.10 A hegesztés megszakítására vonatkozó követelmények
Minden egyes hegesztést a lehető legmélyebbre kell hegeszteni. A hegesztés megszakítása esetén a hidegrepedésre érzékeny hegesztési alkatrészeknek időben utófűtési és lassú hűtési intézkedéseket kell tenni. Újrahegesztésnél továbbra is elő kell melegíteni az előírásoknak megfelelően.
2.11 Kalapács a hegesztési minőség javítására
Ha a hegesztés minőségének javítása érdekében kalapácsot kell használni, az első hegesztési réteg és a fedőréteg hegesztését nem szabad kalapácsolni.
2.12 Az ívindító lemez, az ívzáró lemez és a tesztlemez eltávolítása
Az ívindító lemezt, az ívzáró lemezt és a termékhegesztési tesztlemezt nem szabad kalapáccsal szétszerelni.
Idő | Ellenőrizze a fő elemeket |
Hegesztés előtt | Nem nemesfém, hegesztőanyag Hegesztő berendezés, áram, voltmérő Hegesztési horony, hézag összeszerelés és tisztítás Hegesztő szakképzettség Hegesztési folyamat dokumentuma |
Shi hegesztési folyamat | Hegesztési specifikációs paraméterek Végezze el a hegesztési folyamatot Műszaki szabványok végrehajtása Rajzkövetelmények megvalósítása |
Hegesztés után | Valós hegesztési jegyzőkönyvek A hegesztett kötés megjelenése és mérete Utófűtés, hegesztés utáni hőkezelés Termékhegesztési tesztlap Roncsolásmentes vizsgálat Ellenáll a feszültségvizsgálatnak Tesztelje a tömörséget |
3.1 A hegesztés megjelenési minősége
3.1.1 A varrat megjelenésének, alakjának és méretének meg kell felelnie a műszaki szabványok és tervrajzok követelményeinek, a felületen nem lehet repedés, pórus, ívgödröcske és fröcskölés.
3.1.2 A C és D osztályú hegesztési varratok zökkenőmentes átmenettel kell, hogy rendelkezzenek az alapfémmel. Ahol a rajz nem adja meg a forraszanyag magasságát, ott a forraszanyag vékonyabb részének vastagságát veszik figyelembe. Az erősítőgyűrű forrasztócsapja esetében, ha az erősítőgyűrű nagyobb vagy egyenlő, mint 8 mm, a forrasztócsap az erősítőgyűrű vastagságának 70 százaléka, de legalább 8 mm.
3.1.3 σb > 54{5}}MPa szabványos szakítószilárdságú acélok, ausztenites rozsdamentes acélból készült tartályok, kriogén tartályok, gömb alakú tartályok és 1.0 hegesztett kötési együtthatójú tartályok felületén nem lehetnek harapásélek. A fentiektől eltérő tartályok hegesztett kötéseinek felületén a harapási élek mélysége nem lehet nagyobb 0,5 mm-nél, a harapásélek folyamatos hossza nem lehet nagyobb 100 mm-nél, és a harapásélek teljes hossza a tartály mindkét oldalán. a hegesztett kötések nem haladhatják meg a hegesztett kötések hosszának 10 százalékát.
3.1.4 Az A és B osztályú hegesztett kötések maradványmagassága Az A és B osztályú hegesztési varratok maradványmagassága nem lehet nagyobb, mint a hegesztési vastagság 10 százaléka, és nem lehet nagyobb 3 mm-nél. Az A és B osztályú hegesztett kötések szélessége általában 1-2 mm-rel szélesebb, mint a horony mindkét oldalának szélessége.
